Miért olyan nehéz nemet mondani – még akkor is, ha tudjuk, hogy kellene? A gyermekkori minták, az engedelmességre kondicionált belső „jó gyerek” és az érzelmi manipuláció hatásai felnőttként is irányíthatnak minket. Fedezd fel, hogyan tanulhatod meg meghúzni a határaidat, nemet mondani bűntudat nélkül, és visszavenni az irányítást az életed felett.

Nagyon sok ügyfelemmel gyászfeldolgozás a közös munkánk fókusza és túl gyakran hallom, hogy a traumájukat mennyire mélyíti a környezetük viselkedése vagy kommunikációja. Egytől egyig minden ügyfelem beszámol arról, hogy akár még a hozzájuk közel álló emberek is bajban vannak azzal, hogy mit mondjanak, hogyan viselkedjenek velük, gyászolókkal. Emiatt a kommunikációs nehézség miatt van, hogy akár kapcsolatok szakadnak meg, mert inkább elkerülő magatartást folytat a környezet, ha nem tudja kezelni a gyászt. A veszteség fájdalma pedig csak még nagyobbra nő a gyászolóban, akinek épp támogatásra lenne szüksége. Gyakran adódik olyan helyzet is - aminél néha még az elkerülés is jobb lenne -, amiben a tapintatlanság, érzéketlenség, figyelmetlenség szúr bele az amúgy is sajgó sebbe. Ezért született meg bennem az elhatározás...

Hárman ülünk a túlhűtött meeting roomban, balomon az üzleti vezető és az asszisztense. Utóbbi megfigyelőként van jelen, hogy elsajátítsa a munkaerő kiválasztás csínját-bínját, hogy legközelebb már ne kelljen HR tanácsadót fizetni, úgy, mint most engem. A keresést „szakmai titkár” pozícióra indítottuk, ha ügyesek vagyunk, megtaláljuk a jelenlévő asszisztens utódját, aki így majd előre léphet egyet karriergörbéjének felfelé ívelő, szikrázó szivárványán: HR-es pozícióba. Mindenki motivált tehát ilyen-olyan mértékben, és elmondható, hogy közepes energiaszinttel várjuk, hogy belépjen a jelölt.